Az Isztria nyugati partszakaszán az egyik legérdekesebb és legismertebb isztriai-szigetcsoport a Brijuni-szigetcsoport. A szigetcsoportot 14 sziget alkotja.
A Nagy Brijuni szigetet, a mellette elterülõ szigeteket, a partszakaszt, és közvetlen környékét 1983-ban nyilvánították nemzeti parkká. Csak a két legnagyobb sziget, a Veli Brijun és a Mali Brijun látogatható.
Mivel a Brijuni szigetvilág és a vele szemben fekvõ Fazana település közötti tengeri csatorna mélysége csupán 12 méter, így a közel 10.000 évre visszatekintõ Isztriai-félsziget történelme a szigetvilágra is kiterjedt.
A szigetvilág a kõkorszakban is lakott volt. A Kr.e. III. században illír telepesek jöttek a hegyekbõl. Kr.e. I. században jelent meg a Római Birodalom a szigeteken, akik fényes palotákat, templomokat és kikötõket építettek.
A VI. és VII. század között a Bizánci Birodalomhoz tartozott a szigetvilág, majd a középkorban velencei fennhatóság alá. Ebben a korszakban is számos villát építettek. Az egyik ilyen csodálatos velencei villa a kisvonatos kirándulások mögötti étterem épülete.
1815-ben az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Ebben az idõszakban a helyi kõbányákból köveket szállítottak Bécsbe és Berlinbe. 1893-ban egy bécsi üzletember megvette a Brijuni szigeteket és elegáns tengerparti üdülõhelyet alakított ki. Elsõosztályú szállodák, éttermek, kaszinó és egy jacht kikötõ kényeztette az akkori arisztokratákat. A Brijuni szigetek hamarosan az osztrák császári család és az európai elit réteg közkedvelt pihenõhelye lett.
Az I. világháború során Olaszország része lett, a II. világháború után pedig Jugoszláviához csatolták. Itt élt Josip Broz Tito.
Tito ideje alatt közel 100 államfõ és több filmcsillag járt a Brijuni-szigeteken. Tito 1980-ban bekövetkezett halála után, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigetcsoportot.
Ma a horvát hadsereg nyaralói vannak a szigeten. Ide hozzák a fontosabb protokoll illetve politikai látogatásra érkezõ vendégeket pihenni, illetve néhány teljesen elszeparált luxus birtok található a szigeten.
A Brijuni szigetvilág különlegessége az állat és növényvilág biológiai sokfélesége.
A szigetekre tipikus mediterrán növényzet a jellemzõ. Több veszélyeztetett növényfaj is megtalálható a szigeteken, mint például, a tengeri mák, vagy a vad uborka.
Õshonos madarak a sirály, tengeri fecske, kormorán, poszáta, fülemüle, gém, kócsag. Számos északi madárfaj telel a Brijuni szigeteken. A nagy szigeten van egy mocsár, itt költik ki a fiókáikat a fürj és a vadkacsa. Õshonos állatok az õz, muflon, fácán, páva, mezei nyúl. Turistamentes idõszakban a delfineket és tengeri teknõsöket is felfedezhetünk a tengerben.
A sziget északi végén szafari park található. Titó meghívására a távoli országokból érkezõ vendégek a szokásos protokoll ajándékokon túl a helyi jellegzetes állatokból is hoztak ajándékba. A szafari parkban ezek az állatok, illetve utódai vannak: struccok, antilopok, zebrák, pónik, elefántok és szamarak. Hajdanán ragadozó állatok (oroszlánok) is ékesítették a szafari park kínálatát. Ezeket az állatokat nem pároztatták és ahogy elpusztultak, az összes ragadozó kihalt a szigetrõl. Ma csak békés állatok vannak mind a parkban, mind szabadon a szigeten.
A nagy Brijuni sziget déli felén látható egy római villa maradványai. A villát és annak birtokát az Kr.e. I. században kezdték el építeni és az Kr.u. I. századra nyerte el végleges alakját. Az öböl bal oldalán láthatók a villa maradványai, mellettük két gazdasági épület romja vannak. A birtok része volt az öböl másik felén fekvõ Neptun istennek szentelt templom is. Az egykori kikötõ maradványai is felfedezhetõk a tenger alatt 1 méterrel.
A Brijuni Nemzeti Parkba Fazana településről indulnak a szervezett kirándulások, a móló végén levő idegenforgalmi irodában lehet megvenni a belépőket, amely a hajójegy árát is tartalmazza.
Brijuni szigetcsoport
